kazimir_agnes

Kazimir Ágnes

Kazimir Ágnes vagyok, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta.
Budapesten születtem, művész szülők gyermekeként, majd Debrecenbe kerültem a nagyszüleimhez, itt nevelkedtem, itt jártam iskolákba. A KLTE bölcsészkarán magyar-pedagógia szakos tanárként szereztem diplomát. Ekkor született első gyerekem is, Máté.  Ő ma már színházi rendező és Budapesten él.

A DOTE Gyermekklinikán helyezkedtem el, ahová pedagógusként vett fel a klinika akkori igazgatója, Karmazsin László professzor úr, azzal a céllal, hogy az akkor még gyógyíthatatlan betegségben szenvedő gyerekek segítője legyek. Akkor még gyermekpszichológus nem volt a klinikán, így én, botcsinálta szakemberként kerültem bele a legnehezebb helyzetbe: támaszt és segítséget nyújtani a rákbeteg gyerekeknek és családtagjaiknak. Autodidakta módon elolvastam mindent, ami ezzel volt kapcsolatos, Szakács Ferenc és Ajkay Klára által vezetett önismereti csoportokra jártam a Városi Gyermek Ideggondozó Intézetbe, szakmai képzésekre, tanfolyamokra Budapestre, melyek közül a legmeghatározóbb a Mérei Ferenc tanár úr által vezetett, a Rorschach személyiségtesztre fókuszáló kurzus volt. Ezek a képzések egész további életemre meghatározó jelentőségűek voltak szakmai és magánéleti értelemben is.
A klinikán pszichológiai ambulanciát vezettem, konokul, személyes konfliktusokat is felvállalva képviseltem a pszichoszomatikus szemlélet szempontjait , csoportterápiát vezettem a gyógyíthatatlan beteg gyerekeknek és családtagjaiknak, és a gyász elfogadásához és a „gyászmunkához” is igyekeztem segítséget adni. Akkoriban mindez csak kevesek által ismert és gyakorlott területe volt a gyógyításnak.
Beiratkoztam az ELTE Pszichológia szakára és ott végeztem pszichológusként.
Szakdolgozatomat a krónikusan beteg, leukémiás gyerekek pszichológiai problémáiról írtam, Polcz Alaine és Bakos Márta voltak a témavezetőim.
Családommal több évet éltünk külföldön, az USA-ban, Svédországban, Németországban,  kutató orvos férjem tanulmányútjai során.
A Gyermekklinikán töltött 15 év alatt részt vettem a medikusképzésben is, előadóként, gyakorlatvezetőként, TDK és szakdolgozat témavezetőként.
Szakképzésemet Budapesten, az Újpesti Ifjúságpszichiátrián Dr. Vikár György főorvos osztályán, majd a „Lipótmező” ifjúsági osztályán, Dr. Weisz Mária főorvosnál szereztem. Közben megszületett kislányunk Anna Eszter, aki pár hónapos volt, amikor szakvizsgáztam. Felnőtt már ő is, televíziós szakra járt a Színművészeti egyetemen, jelenleg férjével és kisfiával Berlinben élnek.
A Nevelési Tanácsadóban is dolgoztam néhány évet, ott iskolaérettségi vizsgálatokat, csoport, család, pár és egyéni terápiákat végeztem, gyerekekkel analitikusan orientált játékterápiát, és autogén tréninget, melyet a Szakács-Ajkay pszichológus páros által vezetett csoportterápiás foglalkozásokon sajátítottam el. Eközben továbbra is részt vettem a a pszichológus hallgatók DEOEC-en folyó képzésében is tartottam előadásokat. Jelentek meg tudományos cikkeim, lektoráltam szakmai könyveket.
Azután elkezdődött az az időszak, ami máig tart: a pszichodráma. Önismeret csak mások tükrében lehetséges. Ezt nyújtja ez a terápiás módszer: tudást, empátiát, összetartozást, felelősséget, bátorságot önmagunk felvállalásához, és azt az erőt, hogy képesek vagyunk úgy gyógyulni lelki bajainkból, hogy eközben másoknak mi is képesek vagyunk segíteni. Örök hála érte mindenkinek, akiknek ezt a tudást és élményt köszönhetem!
Megszületett harmadik gyermekünk, Benjamin. Jelenleg ő is televíziós szakra jár.
Nagy változás volt az életemben, amikor 2000-ben a DOTE Pszichiátriai Klinikájára kerültem, Degrell István professzor hívására. Ekkor kerültem felnőtt pszichiátriai betegek közelébe. Ez az időszak is nagyon sok új tapasztalatot, ismeretet és élményt zúdított rám. Világossá vált, hogy a gyermek és felnőtt pszichológia nem választható el egymástól, hiszen a gyermekek pszichológiai megbetegedésének hátterében mindig felnőttek is állnak, a felnőttek esetében pedig ott a gyermekkor, ott vannak a szülők, a múlt összegabalyodik a jelennel. A beteg felnőtt pedig szinte gyermekien kiszolgáltatottá válik, ahol a gyermek válhat a támaszává.
Életemnek ebben a szakaszában pszichoterapeuta szakvizsgát tettem, kiképző pszichodráma terapeuta lettem.
Dolgoztam pár évet a Nagyerdei Gyógyászat keretein belül működő – azóta sajnos felszámolt – Nappali Pszichoterápiás Szanatóriumban, jelenleg pedig a KÉK Madár pszichológiai magánrendelésen belül praktizálok.
Egyéni és pár terápiák mellett családterápiákat, gyermek terápiákat végzek.
Továbbra is részt veszek az egyetemi oktatásban.
Pszichodráma önismereti csoportokat vezetek.
Táncolj uram, mondta egy görög bölcs – a zene majd megjön magától. Valami ilyesmit gondolok én is. Önmagunkért nekünk kell küzdenünk. A betegségek gyakran szolgálják azt a célt, hogy erre rákényszerítsék a figyelmünket.